Gyakori Kérdések és Válaszok

Question 1

Mikor és milyen feltételekkel veheti birtokba az ingatlant az árverési vevő?

Accepted Answer

Az árverési vevő csak akkor jogosult az ingatlan birtokba vételére, ha az ingatlan beköltözhető állapotban került árverésre. Lakott állapotban árverezett ingatlan esetén az árverési vevő nem jogosult birtokba vételre, az ingatlant a bent lakók jogszerűen használhatják tovább.

Beköltözhető árverés esetén sem automatikus a birtokba adás. Az árverési vevőnek a vételár teljes megfizetését és az árverési jegyzőkönyv jogerőre emelkedését követően külön kérelmet kell előterjesztenie a végrehajtó felé a birtokba adás iránt, mégpedig jogszabályban meghatározott határidőn belül. Ennek elmulasztása esetén a birtokba adásra irányuló jog elveszhet, külön eljárásban érvényesíthető.

Fontos továbbá, hogy a birtokba adás során figyelemmel kell lenni az úgynevezett kilakoltatási tilalmi időszakra is. A tilalmi idő fennállása alatt – főszabály szerint – a tényleges birtokba adás nem foganatosítható, még akkor sem, ha egyébként a birtokba adás feltételei fennállnak.

Question 2

Milyen jogai és lehetőségei vannak a tulajdonostársnak, ha az ingatlanrészre végrehajtási árverést tűztek ki?

Accepted Answer

Érdemes már az ingatlan becsértékének közlésekor felkészülni, mert ekkor válik láthatóvá, hogy milyen feltételekkel kerül sor az árverésre.

A tulajdonostársat az árverés során előárverezési jog illeti meg. Ennek gyakorlásához azonban regisztrálnia kell az árverési rendszerben, és részt kell vennie az árverésen. Az előárverezési jog azt jelenti, hogy a tulajdonostárs a legmagasabb érvényes licit összegén jogosult megszerezni az ingatlanrészt, anélkül, hogy az árat tovább kellene emelnie.

Az előárverezési jog gyakorlása eljárási és határidőbeli feltételekhez kötött, ezért az időben történő felkészülés különösen fontos.

Question 3

Milyen jogi lehetőségeim vannak, ha a tulajdonostársam sem megvenni, sem eladni nem hajlandó a közös ingatlant?

Accepted Answer

Ha a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni, a közös tulajdon bírósági megszüntetése kérhető. A bíróság a lehetőségeket meghatározott sorrendben vizsgálja.

Elsődlegesen azt, hogy az ingatlan természetben megosztható-e, amennyiben annak műszaki és jogi adottságai ezt lehetővé teszik. Ha ez nem megoldható, sor kerülhet arra, hogy az egyik tulajdonostárs megváltsa a másik fél tulajdoni hányadát.

Bizonyos esetekben – ha az ingatlan alkalmas rá – lehetőség van az ingatlan társasházzá alakítására is. Végső megoldásként, ha egyik megoldás sem járható, a bíróság az ingatlan árverésen történő értékesítését rendelheti el, rendszerint igazságügyi szakértő által meghatározott értéken.

Question 4

Megakadályozható-e a válás, ha én a házasság fenntartását szeretném, de a házastársam nem?

Accepted Answer

Nem. Amennyiben a bíróság megállapítja a házasság helyrehozhatatlan megromlását, a házasság felbontása nem akadályozható meg pusztán az egyik fél ellenkezése miatt. A házasság felbontásához azonban minden esetben bírói ítélet szükséges.

Question 5

Befolyásolja-e a házastársi hűtlenség a válópert és a gyermekelhelyezést?

Accepted Answer

A házastársi hűtlenség önmagában rendszerint nem bír jogi jelentőséggel sem a házasság felbontása, sem a gyermekkel kapcsolatos kérdések eldöntése során. A gyermekkel kapcsolatos döntésekben kizárólag a gyermek mindenek felett álló érdeke az irányadó.

Question 6

Igényt tarthatok-e a vagyon felére kizárólag az élettársi kapcsolat időtartamára hivatkozva?

Accepted Answer

Nem automatikusan. Élettársi kapcsolat esetén nem áll fenn házastársi vagyonközösség. Vagyonjogi igény akkor merülhet fel, ha az élettárs bizonyítani tudja a vagyonszerzéshez való tényleges hozzájárulását, például anyagi vagy munkavégzés formájában.

Gyakori Kérdések és Válaszok

Kérdése van? Végrehajtási Üggyel küzd? Foglaljon időpontot!

Kapcsolat