Back
Vissza a bloghoz
2026-11-13

Devizahiteles végrehajtás és a 2026. évi XVI. törvény

A 2026. évi XVI. törvény jelentős változásokat vezetett be a devizaalapú fogyasztói hitelekből eredő tartozások kezelésében. Célja átmeneti szabályozás biztosítása a devizahiteles ügyek teljes körű felülvizsgálatáig.

‍Kikre vonatkozik a törvény?

A törvény kiterjed:

  • a devizahiteles elszámolási és forintosítási törvények hatálya alá tartozó fogyasztói szerződésekre,
  • az ezekből eredő követelésekre,
  • az ilyen követeléseket kiváltó szerződésekre.

A szabályozás nemcsak az eredeti adósokra vonatkozik. Alkalmazni kell azokban a végrehajtási eljárásokban is, amelyek devizaalapú fogyasztói szerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésen vagy kezességen alapulnak.

Érintettek lehetnek például:

  • a zálogkötelezettek, akik saját ingatlanukkal biztosították más tartozását,
  • a kezesek,
  • bizonyos esetekben a jogutódok, például az örökösök.

Mit jelent ez a végrehajtási eljárásokban?

A törvény alapján az érintett végrehajtási ügyekben főszabály szerint nem végezhetők további végrehajtási cselekmények.

Ennek következtében:

  • a végrehajtó az ügyet szünetelőként tartja nyilván,
  • a végrehajtási jog elévülése a szünetelés ideje alatt nyugszik.

Mivel a törvény új, több kérdésben még nem alakult ki egységes bírósági és végrehajtói gyakorlat.

A szabályozás azokra az ügyekre is kihatással lehet, amelyekben az ingatlan árverése már sikeresen lezajlott, de az eljárás még nem zárult le, különösen ha az árverési jegyzőkönyv még nem jogerős vagy a birtokbaadás nem történt meg.

Ezért minden ügyben vizsgálni kell, hogy a végrehajtás milyen szakaszban volt a törvény hatálybalépésekor.

Mikor érdemes jelezni a végrehajtónak?

Ha a végrehajtás alapjául szolgáló tartozás devizaalapú fogyasztói hitelből ered, célszerű ellenőrizni, hogy a törvény alkalmazható-e.

Érdemes ezt a végrehajtónak is jelezni, mert:

  • nem minden esetben áll rendelkezésére a teljes szerződéses dokumentáció,
  • az ügyiratokból nem mindig állapítható meg egyértelműen a követelés eredete,
  • a törvény alkalmazása befolyásolhatja az eljárás további menetét.

Miért fontos az ügyiratok áttekintése?

Az ügy megítéléséhez a teljes dokumentáció ismerete szükséges. Önmagában az, hogy a tartozás devizahiteles szerződésből ered, nem elegendő.

Érdemes megvizsgálni:

  • az eredeti szerződést,
  • annak módosításait,
  • a forintosítás körülményeit,
  • a felmondással kapcsolatos iratokat,
  • a végrehajtás alapjául szolgáló okiratot (például fizetési meghagyást vagy végrehajtási záradékot),
  • a végrehajtási eljárás során tett intézkedéseket.

Minden ügy egyedi vizsgálatot igényel.

Milyen további lehetőségeket érdemes megvizsgálni?

A törvény hatálybalépése nem eredményezi automatikusan a tartozás megszűnését vagy csökkenését. A végrehajtás szünetelése nem rendezi a jogvitát, de lehetőséget ad az ügy áttekintésére.

Érdemes megvizsgálni, hogy:

  • helyesen állapították-e meg a tartozás összegét,
  • a követelés elévült-e,
  • van-e lehetőség a tartozás csökkentésére,
  • indokolt-e a végrehajtás megszüntetésének kezdeményezése.

A törvény lehetővé teszi azt is, hogy az adós jelezze a tartozás részbeni vagy teljes megszűnését, illetve összegének csökkenését. Az ezzel kapcsolatos eljárások a szünetelés alatt is lefolytathatók.

A szünetelés nem zárja ki a további jogi lépéseket. Ez idő alatt kezdeményezhetők a követelés összegének felülvizsgálatára, csökkentésére, megszűnésének megállapítására vagy az elévülés vizsgálatára irányuló eljárások.

Összefoglalás

A 2026. évi XVI. törvény átmeneti védelmet nyújthat számos devizahiteles végrehajtási ügyben, de alkalmazásának gyakorlata még nem teljesen kiforrott.

Ha a végrehajtás alapja devizaalapú fogyasztói hitel, érdemes:

  • ellenőrizni, hogy a törvény alkalmazható-e,
  • szükség esetén ezt jelezni a végrehajtónak,
  • áttekinteni a teljes ügyiratot,
  • megvizsgálni a tartozás csökkentésének, megszűnésének vagy elévülésének lehetőségét.

Különösen fontos az egyedi vizsgálat, ha az árverés már lezajlott, de az árverési jegyzőkönyv még nem jogerős vagy a birtokbaadás nem történt meg.

A törvény egyes esetekben az adósokon kívül a kezesekre, zálogkötelezettekre és jogutódokra is kiterjedhet. A szünetelés mellett továbbra is kezdeményezhetők olyan eljárások, amelyek a követelés összegének felülvizsgálatára, csökkentésére, megszűnésének megállapítására vagy az elévülés vizsgálatára irányulnak.

Mivel a jogszabály gyakorlati alkalmazása még formálódik, minden ügyben kiemelten fontos a teljes dokumentáció áttekintése és az egyedi körülmények vizsgálata.

Érintett témák