Devizahiteles végrehajtás és a 2026. évi XVI. törvény
A 2026. évi XVI. törvény jelentős változásokat vezetett be a devizaalapú fogyasztói hitelekből eredő tartozások kezelésében. Célja átmeneti szabályozás biztosítása a devizahiteles ügyek teljes körű felülvizsgálatáig.

Kikre vonatkozik a törvény?
A törvény kiterjed:
- a devizahiteles elszámolási és forintosítási törvények hatálya alá tartozó fogyasztói szerződésekre,
- az ezekből eredő követelésekre,
- az ilyen követeléseket kiváltó szerződésekre.
A szabályozás nemcsak az eredeti adósokra vonatkozik. Alkalmazni kell azokban a végrehajtási eljárásokban is, amelyek devizaalapú fogyasztói szerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésen vagy kezességen alapulnak.
Érintettek lehetnek például:
- a zálogkötelezettek, akik saját ingatlanukkal biztosították más tartozását,
- a kezesek,
- bizonyos esetekben a jogutódok, például az örökösök.
Mit jelent ez a végrehajtási eljárásokban?
A törvény alapján az érintett végrehajtási ügyekben főszabály szerint nem végezhetők további végrehajtási cselekmények.
Ennek következtében:
- a végrehajtó az ügyet szünetelőként tartja nyilván,
- a végrehajtási jog elévülése a szünetelés ideje alatt nyugszik.
Mivel a törvény új, több kérdésben még nem alakult ki egységes bírósági és végrehajtói gyakorlat.
A szabályozás azokra az ügyekre is kihatással lehet, amelyekben az ingatlan árverése már sikeresen lezajlott, de az eljárás még nem zárult le, különösen ha az árverési jegyzőkönyv még nem jogerős vagy a birtokbaadás nem történt meg.
Ezért minden ügyben vizsgálni kell, hogy a végrehajtás milyen szakaszban volt a törvény hatálybalépésekor.
Mikor érdemes jelezni a végrehajtónak?
Ha a végrehajtás alapjául szolgáló tartozás devizaalapú fogyasztói hitelből ered, célszerű ellenőrizni, hogy a törvény alkalmazható-e.
Érdemes ezt a végrehajtónak is jelezni, mert:
- nem minden esetben áll rendelkezésére a teljes szerződéses dokumentáció,
- az ügyiratokból nem mindig állapítható meg egyértelműen a követelés eredete,
- a törvény alkalmazása befolyásolhatja az eljárás további menetét.
Miért fontos az ügyiratok áttekintése?
Az ügy megítéléséhez a teljes dokumentáció ismerete szükséges. Önmagában az, hogy a tartozás devizahiteles szerződésből ered, nem elegendő.
Érdemes megvizsgálni:
- az eredeti szerződést,
- annak módosításait,
- a forintosítás körülményeit,
- a felmondással kapcsolatos iratokat,
- a végrehajtás alapjául szolgáló okiratot (például fizetési meghagyást vagy végrehajtási záradékot),
- a végrehajtási eljárás során tett intézkedéseket.
Minden ügy egyedi vizsgálatot igényel.
Milyen további lehetőségeket érdemes megvizsgálni?
A törvény hatálybalépése nem eredményezi automatikusan a tartozás megszűnését vagy csökkenését. A végrehajtás szünetelése nem rendezi a jogvitát, de lehetőséget ad az ügy áttekintésére.
Érdemes megvizsgálni, hogy:
- helyesen állapították-e meg a tartozás összegét,
- a követelés elévült-e,
- van-e lehetőség a tartozás csökkentésére,
- indokolt-e a végrehajtás megszüntetésének kezdeményezése.
A törvény lehetővé teszi azt is, hogy az adós jelezze a tartozás részbeni vagy teljes megszűnését, illetve összegének csökkenését. Az ezzel kapcsolatos eljárások a szünetelés alatt is lefolytathatók.
A szünetelés nem zárja ki a további jogi lépéseket. Ez idő alatt kezdeményezhetők a követelés összegének felülvizsgálatára, csökkentésére, megszűnésének megállapítására vagy az elévülés vizsgálatára irányuló eljárások.
Összefoglalás
A 2026. évi XVI. törvény átmeneti védelmet nyújthat számos devizahiteles végrehajtási ügyben, de alkalmazásának gyakorlata még nem teljesen kiforrott.
Ha a végrehajtás alapja devizaalapú fogyasztói hitel, érdemes:
- ellenőrizni, hogy a törvény alkalmazható-e,
- szükség esetén ezt jelezni a végrehajtónak,
- áttekinteni a teljes ügyiratot,
- megvizsgálni a tartozás csökkentésének, megszűnésének vagy elévülésének lehetőségét.
Különösen fontos az egyedi vizsgálat, ha az árverés már lezajlott, de az árverési jegyzőkönyv még nem jogerős vagy a birtokbaadás nem történt meg.
A törvény egyes esetekben az adósokon kívül a kezesekre, zálogkötelezettekre és jogutódokra is kiterjedhet. A szünetelés mellett továbbra is kezdeményezhetők olyan eljárások, amelyek a követelés összegének felülvizsgálatára, csökkentésére, megszűnésének megállapítására vagy az elévülés vizsgálatára irányulnak.
Mivel a jogszabály gyakorlati alkalmazása még formálódik, minden ügyben kiemelten fontos a teljes dokumentáció áttekintése és az egyedi körülmények vizsgálata.





