Fontos különbséget tenni aközött, hogy egy követelés mikor évül el, és hogy a már megindult végrehajtás során milyen hatással van erre az idő múlása.

Mit jelent az elévülés?

Az elévülés azt jelenti, hogy egy követelés bírósági úton már nem érvényesíthető, ha a jogosult hosszabb ideig nem lép fel vele szemben. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tartozás megszűnik, hanem azt, hogy az adós jogilag védekezhet ellene, amennyiben nem védekezik akkor végrehajtható.

Nem mindegy, milyen tartozásról van szó

Az elévülés megítélésénél az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi a tartozás jogcíme. Nem minden követelésre ugyanaz az elévülési idő vonatkozik. Egy telefonszolgáltatásból eredő tartozás, egy parkolási pótdíj, egy közüzemi díjhátralék vagy egy kölcsönszerződésből eredő követelés eltérő elévülési szabályok alá eshetnek. Emellett az sem mindegy, hogy mikor keletkezett a tartozás, mert az elévülési szabályok időközben változhattak, és az adott ügyre az akkor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

Az elévülés tehát mindig egyedi vizsgálat kérdése.

Mi történik, ha már végrehajtás indult?

Ha a követelést már jogerős határozat alapján végrehajtás alá vonták, az elévülés megítélése eltér az „általános” szabályoktól. A végrehajtási jog főszabály szerint 5 év alatt évül el, de mindegyik esetet önállóan kell vizsgálni. azonban ez az idő nem folyamatosan telik. Minden végrehajtási cselekmény megszakítja az elévülést, és a megszakítást követően az idő újraindul.

Mikor merülhet fel mégis az elévülés?

Az elévülés a végrehajtás során elsősorban akkor jöhet szóba, ha hosszabb ideig nem történt érdemi végrehajtási cselekmény, az eljárás ténylegesen állt, vagy a jogosult nem működött közre. Ilyenkor vizsgálható, hogy az elévülési idő megszakítás nélkül eltelt-e.

Hogyan lehet hivatkozni az elévülésre?

Ha a végrehajtás már folyamatban van, az elévülésre nem kerül sor automatikusan, és azt a végrehajtó sem vizsgálja hivatalból. Az adósnak kell lépnie. A gyakorlatban az első és legfontosabb lépés a Vht. 41. § szerinti felhívás kezdeményezése. Ennek során az adós a végrehajtón keresztül kéri, hogy a végrehajtást kérő nyilatkozzon arról, hogy a követelés elévült-e. Ha a végrehajtást kérő elismeri az elévülést, a végrehajtás megszüntethető. Ha nem ismeri el, az adósnak már peres úton, jellemzően végrehajtás megszüntetése iránti perben kell érvényesítenie az elévülést.

Fontos, hogy a végrehajtási kifogás erre általában nem alkalmas, mert az nem a követelés érdemi vizsgálatára szolgál.

Miért nem egyszerű kérdés az elévülés?

Az elévülés megítéléséhez pontosan ismerni kell:

• a tartozás jogcímét
• a keletkezés időpontját
• a végrehajtást megelőző eljárásokat
• a végrehajtás során történt intézkedéseket

Különösen fontos, hogy itt már folyamatban lévő végrehajtásról beszélünk. Az azt megelőző időszak csak meghatározott feltételek mellett vitatható, mert a jogerős határozat már lezárta az alapjogviszonyt. A végrehajtási cselekmények megszakíthatják az elévülést, ezért sok esetben csak részletes iratvizsgálat alapján dönthető el, hogy az elévülés valóban bekövetkezett-e.

Összegzés

Az elévülés a végrehajtás során nem automatikus, de sok esetekben valós jogi lehetőség.

A kulcskérdések

• mi a tartozás jogcíme
• mikor keletkezett
• történt-e végrehajtási cselekmény
• az adós időben hivatkozik-e az elévülésre.

A helyes lépések általában a Vht. 41. § szerinti felhívással kezdődnek, és szükség esetén peres eljárásban folytatódnak.

Egy megfelelően előkészített jogi lépés adott esetben a végrehajtás megszüntetéséhez is vezethet.

‍